2012. január 29., vasárnap

Nemes Nagy Ágnes magyar költő, műfordító, esszéíró


Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3. – Budapest, 1991. augusztus 23.) magyar költő, műfordító, esszéíró; Lengyel Balázs műkritikus első felesége.

Élete

Budapesten született 1922. január 3-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.

Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947-1948 között augusztusáig ösztöndíjjal a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton.

Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-1958 között pedig a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabadfoglalkozású író.

A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre.

Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.

Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában.

1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – almanach formában – újraindították az Újholdat. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette.


Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett a MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

1998-ban a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes-emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.

Díjai

  • Baumgarten-jutalom (1948)
  • József Attila-díj (1969)
  • A Munka Érdemrend arany fokozata (1982)
  • Kossuth-díj (1983)
  • Az Év Könyve Jutalom (1985)

Művei

  • 1946 – Kettős világban (versek)
  • 1957 – Szárazvillám (versek és műfordítások)
  • 1961 – Barátaink a ház körül (verses képeskönyv)
  • 1961 – Jó reggelt, gyerekek (verses képeskönyv)
  • 1962 – Aranyecset (keleti mesék)
  • 1963 – Ki ette meg a málnát? (verse képeskönyv)
  • 1965 – Lila fecske (gyermekversek)
  • 1967 – Napforduló (versek)
  • 1969 – A lovak és az angyalok (válogatott versek)
  • 1974 – Mit látunk az utcán? (verses képeskönyv)
  • 1975 – 64 hattyú (esszék)
  • 1975 – Mennyi minden (gyermekversek)
  • 1978 – Bors néni könyve (gyermekversek, mesék)
  • 1979 – Szökőkút (gyermekversek)
  • 1979 – Éjszakai tölgyfa (versek)
  • 1980 – Egy pályaudvar átalakítása (versek)
  • 1981 – Között (összegyűjtött és új versek)
  • 1982 – Metszetek (esszék)
  • 1986 – A Föld emlékei (összegyűjtött és új versek)
  • 1987 – Látkép gesztenyefával (esszék)
  • 1988 – Szőke bikkfák (válogatott verselemzések)
  • 1989 – Szó és szótlanság (összegyűjtött esszék I)
  • 1992 – A magasság vágya (összegyűjtött esszék II)
  • 1995 – Összegyűjtött versek (összegyűjtött és kiadatlan versek)
  • 1998 – A hegyi költő(Tanulmánykötet Babits Mihályról) Kairosz kiadó
  • 2004 – Az élők mértana I-II. Osiris Kiadó, Bp. (Prózai írások

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Lap tetejére

lap tetejére

Google+ Erzsébet