2013. május 5., vasárnap

Kasza Béla : Virág - vágyas lengetés - A legpirosabb öröm



VIRÁG-VÁGYAS LENGETÉS

Azért is jó nyár elején
szerelmesnek lenni,
mert a pipacs szépségétől
nem pirosabb semmi.
-
Búza fölött dalra fakad
a pacsirtás világ.
Nagy kedvében mit visz a szél?
Vadvirágot, lilát.
-
Lehet piros, lehet lila,
fehér, kék vagy sárga,
szivárványszín szél a szívem,
sosem vagyok árva.
-
Csupa-virág mezőn, réten
és a tágas égen,
lengeti a szirom-zászlót
virág-vágyas vérem.


A LEGPIROSABB ÖRÖM

Júniusi határban a szívem kalászos,
kenyér és uborka, ez utóbbi kovászos
lapul tarisznyámban uzsonnaidőre.
Kulacsomban hallgat a rám tukmált lőre.
-
Tanyasi kútnál majd jó vízre cserélem,
bimbózó Juliskát is látni remélem,
ahogy perdül copfja és szoknyája, a piros.
Nincsen belehímezve: Megkívánni tilos!
-
Ennek a kislánynak én leszek a párja,
hogy leszakíthassam, türelmem kivárja.
Addig csak bámulom meg álmodozom róla,
amíg anyja oktatja szép szóval a jóra.
-
Pipacsokra tekintve Juliskámat látom,
máris megjelenik a dédelgetett álom.
Búza között a vágy, ott van a csók hona,
s a legpirosabb öröm, kis pipacs mosolya.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Lap tetejére

lap tetejére

Google+ Erzsébet