Kasza Béla : Pipacs - fény illatod bőrömön borzong - Májusi kegyelem

PIPACS-FÉNY ILLATOD BŐRÖMÖN BORZONG

Pipacs-pazar pompa reggeli réten,
édes a vágyunk, nem holmi szemérem
lesz itt a győztes, hanem az ölelés.
Csókos remegés, méghozzá nem kevés.
-
Tálalva az öröm a kék ég alatt,
szívünk piros tűzben, dúl a szép tavasz,
étvágy és falat talál most egymásra.
Nem higgadunk le, csók kell egyre-másra.
-
Pipacsos mezőben kéj-összeomlás,
kócos dal a tested, és ha nem volnál,
bele is halnék ebbe a hiányba.
-
Pipacs-fény illatod bőrömön borzong,
selymed összes cseppjét összetoborzom,
belelehelem minden szál virágba.

        ------------------------------- 

MÁJUSI KEGYELEM

Pipacsos május, amúgy is virágos,
napfény követi lombokon az esőt.
Piros szoknyák szélben, akár az álom
lobognak, s feszít a büszke délelőtt.

Fiatal a tavasz, megmarad nyárig,
gyönyörrel futnak egekig illatok.
Szerelem énekel, de akad más is,
lesik a kéj-zöld földet a csillagok.

Érzékeny vagyok, ez lehet az oka,
meg hogy a május bámulatos csoda,
ezért meresztem mindig-éhes szemem.

Pipacs-mosolytól való kedvem részeg,
ölelni édes e teljes egészet,
megtartó szívű, szépséges kegyelem.