Szabó Magda magyar író, költő, műfordító.

Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes , 2007. november 19.)
Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító.

Életpályája

Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelõ Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a debreceni egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években tanít Páhi (Bács-Kiskun megye) községben rövid ideig. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben a Horváth Mihály téri Gyakorló Általános Iskola (a mai Fazekas egyik elődintézménye) tanáraként dolgozott.


Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.

1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett.

1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója.

Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának.

Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték, szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla.

Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában olvasás közben érte a halál.

• Számos díjat nyert:
• Baumgarten-díj (1949, visszavonták)
• József Attila-díj (1959, 1972)
• Debrecen díszpolgára (1977)
• Kossuth-díj (1978)
• SZOT-díj (1982)
• Pro Urbe Budapest díj (1983)
• Getz Corporation-díj (1992)
• Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktora (1993)
• Déry Tibor-jutalom (1996)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1997)
• Szép Ernő-jutalom (1998)
• Nemes Nagy Ágnes-díj (2000)
• A Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktora (2001)
• Corvin-lánc (2001)
• Gundel Művészeti Díj (2003)
• Prima Primissima díj (2003)
• Femina-díj (2003)
• Európai Tudományos Akadémia tagja
• Budapest díszpolgára (2006)
• Hazám-díj (2007)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozata) (2007)
• 
  
• 
  
• Művei
• 
  
• Bárány (versek, 1947)
• Vissza az emberig (versek, 1949)
• Ki hol lakik (verses képeskönyv, 1957)
• Mondják meg Zsófikának (ifjúsági regény, 1958)
• Freskó (regény, 1958)
• Bárány Boldizsár (verses mese, 1958)
• Neszek (versek, 1958)
• Marikáék háza (verses képeskönyv, 1959)
• Sziget-kék (meseregény, 1959)
• Az őz (regény, 1959)
• Vörös tinta (filmforgatókönyv, 1959)
• Disznótor (regény, 1960)
• Álarcosbál (ifjúsági regény, 1961)
• Születésnap (regény, 1962)
• Pilátus (regény, 1963)
• A Danaida (regény, 1964)
• Hullámok kergetése (útijegyzetek, 1965)
• Tündér Lala (meseregény, 1965)
• Eleven képét a világnak (drámák, 1966)
• Fanni hagyományai (dráma, 1966)
• Alvók futása (elbeszélések, 1967)
• Mózes egy, huszonkettő (regény, 1967)
• Zeusz küszöbén (útijegyzetek, 1968)
• Katalin utca (regény, 1969) Abigél (ifjúsági regény, 1970)
• Ókút (regény, 1970)
• Kiálts, város! (színmű, 1971)
• A szemlélők (regény, 1973)
• Az órák és a farkasok (drámák, 1975)
• Szilfán halat (összegyűjtött versek, 1975)
• Az a szép, fényes nap (színmű, 1976)
• Régimódi történet (regény, 1977)
• Kívül a körön (esszék, kritikák, 1980)
• Erőnk szerint (drámák, 1980)
• Megmaradt Szobotkának (emlékezések, 1983)
• Béla király (dráma-trilógia, 1984)
• Az ajtó (regény, 1987)
• Az öregség villogó csúcsain (műfordítások, 1987)
• Záróvizsga (esszék, tanulmányok, 1987)
• A pillanat (Creusais) (regény, 1990)
• A félistenek szomorúsága (esszék, tanulmányok, 1992)
• Szüret (drámák, 1996)
• A lepke logikája (publicisztikai tanulmányok, 1996)
• A csekei monológ (monodráma, 1999)
• Mézescsók Cerberusnak (elbeszélések, 1999)
• Merszi, Möszjő (publicisztikai írások, 2000)
• Für Elise (regény, 2002)
• A macskák szerdája (dráma, 2005)
• Békekötés (hangjátékok, 2006)
• Örömhozó, bánatrontó - Levelek a szomszédba (2009)
• Drága Kumacs! - Levelek Haldimann Évának (levelezés, 2010)
• Liber Mortis (2011)