Tanulmányai
Szathmáry József születési nevét 1834-ben változtatta Szigligeti Edére, amikor tagja lett a budai színháznak.A gimnázium három alsó osztályát szülőhelyén, Nagyváradon végezte, a többi osztályt, valamint az akadémiai tanfolyamot Temesvárott. Szülei papnak szánták, maga orvos akart lenni, végül mérnökségben állapodtak meg s már dolgozott is két évig egy mérnök mellett, amikor 1834-ben Pestre ment, hogy elméleti tanfolyamot hallgasson. Titokban már rég a színészetről ábrándozott, verselgetett is és színdarabokkal kísérletezett .
Színészi pályája
Szigorú apja ellenére 1834. augusztus 15-én színésznek csapott fel. Apja erre megtiltotta, hogy az ő nevét viselje s ő ekkor választotta Döbrentei Gábor ötletéből, Kisfaludy Sándor egyik regéje után a Szigligeti nevet. Alsóbb rendű szerepeket kapott, táncos, kardalos és ügyelő volt 12 forint havi fizetéssel, de tanulmányozta Goethét és Schillert és csakhamar egy tragédiát írt, mely Megjátszott cselek címen színre is került. Ezt a következő évek alatt több komoly dráma követte, melyek színpadi előadásmódjukban előnyösen különböztek az akkori eredeti darabok áradozásától s többé-kevésbé sikert is arattak. Vörösmarty Mihály, Bajza József, Fáy András is buzdította a fiatal költőt. Az 1837-ben megnyílt Nemzeti Színház falai között bontakozott ki egészen tehetsége, nem mint színésznek, hanem mint drámaköltőnek, s ettől fogva életét valóban a magyar színészetnek és első intézetünknek szentelte. 1840-ben a Magyar Tudományos Akadémia pályázatán Rózsa című vígjátékával elnyerte a díjat. E műve a színpadon is sikert aratott és Laborfalvy Rózával sokáig repertoár-darab volt. Már ekkor neve országosan ismert volt és többfelé ünnepelték. Már a 1840-es évek elejétől uralkodott a színpadon, s évtizedeken át, egészen haláláig ő maradt első színköltőnk. A Nemzeti Színháznak előbb rendezője, utóbb titkára, majd dramaturgja, végül pedig drámai igazgatója lett, amellett tanára volt a színiiskolának.
Az akadémia 1840-ben, a Kisfaludy Társaság 1845-ben tagjává választotta. Az akadémia drámai jutalmait tizenhatszor, a nemzeti színházét háromszor elnyerte.
Szívbajban hunyt el. Szász Károly költeménnyel és életrajzzal, Gyulai Pál emlékbeszéddel tisztelte meg emlékét.
Munkássága
Majdnem félszázadig tartó drámaírói pályáján több mint 100 eredeti darabot írt, melyekben a meseszövés rendkívül változatos leleményű, a technika egészen modern volt s mindig hatásos. A jellemrajzban és előadásban gyöngébb volt, mint a cselekmény fölépítésében és jelenetezésében, a költői ihletet gyakran a technikai ügyesség és a hatás eszközeivel való számító bánás pótolja. Remekeket alig alkotott, de mint a színpad költője Kisfaludy Károlytól Csiky Gergelyig ő elégítette ki kora közönségének szükségleteit.
Művei
Történelmi drámák
Frangepán Erzsébet – 1835.
Dienes – 1836.
Vazul – 1838.
Gyászvitézek – 1838.
Pókaiak – 1838.
Aba – 1838.
Romilda – 1839.
Cillei Fridrik (Frangepán Erzsébet átdolgozozása) – 1840.
Micibán családja – 1840.
Ál Endre – 1841.
Korona és kard – 1841.
Dávis – 1841.
Troubadur – 1841.
Gerő – 1844.
Gritti – 1845.
Zách unokái – 1846.
Mátyás fia – 1847.
Renegát – 1848.
II. Rákóczy Ferenc fogsága – 1848.
Vid – 1850.
Egri nők – 1851.
Andronik – 1851.
IV. István – 1852.
IV. Béla – 1852.
Diocletian – 1855.
Világ ura – 1856.
Béldi Pál – 1857.
Mátyás Király lesz – 1858.
Zsigmond fogsága – 1859.
Tinódi – 1861.
Trónvesztett – 1861.
Laczkfi Imre – 1862.
Bujdosó kurucz – 1863.
Nadányi (Laczkfi Imre átdolgozása) – 1864.
Szerencsés Imre – 1867.
Üldözött honvéd – 1867.
Kemény Simon (Kisfaludy Károly nyomán) – 1867.
Trónkereső – 1867.
IV. Béla (átdolgozása a korábbinak) – 1870.
Török János – 1870.
Struensee – 1871.
Valéria – 1873.
Perényiné – 1876.
Társadalmi drámák
Megjátszott cselek – 1835.
Egy színésznő – 1847.
Arczkép – 1852.
Titkos Iratok – 1860.
Adósok börtöne – 1860.
A szerencse kereke – 1864.
A fény árnyai – 1865.
Halottak emléke – 1867
Történelmi vígjátékok
Rózsa – 1840.
Kinizsi – 1841.
Udvari bolond – 1871.
Társadalmi vígjátékok
Lidérczek – 1834.
Április bolondja – 1836.
Vándor színészek – 1845.
Pasquill – 1846.
Liliomfi – 1849.
Házassági három parancs – 1850.
Lári-fári – 1853
Castor és Pollux – 1854.
Dalos Pista – 1856.
Veszedelmes jó barát – 1856.
Nevelő kerestetik – 1856.
A mama – 1857.
Petronella – 1857.
Fenn az ernyő nincsen kas – 1858.
Műszeretők – 1859.
Nőuralom – 1862.
Eladó leányok – 1863.
Egy nagyra termett férj – 1864.
Próbakő – 1866.
Kedv és hivatás – 1867.
A bajusz – 1868
Ne fújd, mi nem éget – 1870.
Új világ – 1872.
Népszínművek
Szökött katona – 1843.
Két pisztoly – 1844.
Zsidó – 1844.
Debreczeni rüpők – 1845.
A rab – 1845.
Egy szekrény rejtelme – 1846.
Csikós – 1847.
Párbaj, mint Istenítélet – 1848.
Fidibusz – 1850.
Aggteleki barlang – 1851.
Nagyapó – 1851.
Czigány – 1853.
Pünkösdi királyné – 1855.
Csokonay szerelme – 1855.
Pál fordulása – 1856.
Tízezer forint – 1856.
Obsitos huszár – 1857.
Álmos – 1859.
Molnár leánya (báró Ötvös József novellája alapján) – 1861.
Istenhegyi székely leány – 1862..
A lelencz – 1863
A strike (Balázs Sándorral együtt) – 1871.
Az amerikai – 1871.
A háromszéki leányok (Jókai Mór után) – 1875.
Népregék
Nagyidai czigányok – 1842.
Argyl és Tündér Ilona – 1853.
Operaszövegek
Fogadott leány – 1862.
Debreczeni bíró – 1863.
Dózsa György – 1867.
Előjátékok
Láng A. jubileumára – 1842.
A szent korona – 1867.
Fordítások [szerkesztés]
Dumas-Schmidt: Szaraczén – Buda, 1836. július 2.
O'Keefe-Kettel: Richárd király vándorélete – 1836.
Dumas-Schiff: III. Henrik és udvara – 1836.
Walter Scott – Lembert: Richárd király a szent földön – 1838.
Albini: Veszedelmes nagynéne – 1838.
Holtey: Babérfa és koldusbot – 1839.
Lockroy-Anicet: Miért? – 1841.
Raupach: Lovagszó – 1843.
Shakespeare: Tévedések vígjátéka – 1853 – Egressy Gáborral
Birch-Pfeiffer: Lowoodi árva – 1854.
Feuillet: Öregségre – 1854.
Elmenreich Fr.: Elveszem a nőmet – 1855.
Laube: Essex gróf – 1856.
Halm: Ravennai viador – 1858.
Shakespeare: III. Richard király – 1867.
Goethe: Egmont – 1871.
Gottschall R.: Howard Katalin – 1871.
Évszám nélkül [szerkesztés]
Mellesville: A bujdosó kocsija
Victor Hugo: Didier
Kenney-Schneider: Házasult és eltemettetett.
Díjak
Ferencz József-rend lovagkeresztje (1872)
Magyar Tudományos Akadémia drámai jutalma: tizenhatszor
A nemzeti színház jutalma: háromszor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése