2012. szeptember 23., vasárnap

Cserényi Zsuzsanna : Végtelen sóhaj



Cserényi Zsuzsanna : Végtelen sóhaj 


Szakad a köldökzsinór jó anyám,
érzem recseg, ropog
árnyék virágot ültetnek ujjaid
szíved zökkenve kopog bordáid ívén,
véred elszökött, bujkál valahol,
a vékony erek között.

Csúszik, mint alattomos kígyó
falon kívül, s te ott maradsz végül
lélegzet nélkül, jó anyám!

Fehér arcodon pihen a pillanat,
míg lassan eltűnik pár falat,
meglilult ajkaid között.

Mellembe szorult a sóhaj,
Még ezernyi szóval tartozom Neked!
Anyám, Édesanyám!
Szoríts még!
Ne engedd el a kötelet!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Lap tetejére

lap tetejére

Google+ Erzsébet