2012. július 8., vasárnap

Simon István magyar költő, műfordító



Simon István (Bazsi, 1926. szeptember 16. – Budapest, 1975. július 7.) magyar költő, műfordító, esszéíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, egyetemi tanár.

Élete

Szegényparaszti családban született a Zala megyei  Bazsin. Édesapja Simon István, édesanyja Mosner Gizella volt.

Elemi iskolába szülőfalujában járt, a gimnáziumot Sümegen végezte. 1947-ben befejezte félbehagyott középiskolai tanulmányait és leérettségizett. 1948-tól Népi-, majd Eötvös-kollégistaként a Budapesti Tudományegyetem bölcsészkarán tanult, ahol 1952-ben kapott magyar–német szakos tanári oklevelet.

1944 decemberében behívták katonának, majd szovjet hadifogságba esett. 1947-ben tért haza. 1948-tól a Csillag és az Új Hang közölt tőle verseket. 1952-1955 között a Szabad Nép kulturális rovatának munkatársa volt. 1955-1956-ban az Új Hang főszerkesztője volt. 1957-től a Kortárs egyik alapítója és rovatvezetője, 1964-1971 között főszerkesztője volt. 1963-tól országgyűlési képviselő volt. 1971-től haláláig (1975) a Színház- és Filmművészeti Főiskola magyar irodalom tanára, ugyanettől az évtől a Magyar Írók Szövetségének titkára, 1974-től főtitkárhelyettese volt.

Bazsin helyezték örök nyugalomra. Bronzból készült síremléke és domborműve (1981) Laczkó Ibolya (1942-1995) szobrászművész és kiváló művész munkája.

Művei

  • Egyre magasabban (vers, 1944)
  • Tanú vagyok (vers, 1950)
  • Hajnali lakodalmasok (vers, 1952)
  • Érlelő napok (vers, 1953)
  • Nem elég (vers, 1955)
  • Himnusz az értelemhez (vers, 1956)
  • Felhő és árnyéka (vers, 1956)
  • Pacsirtaszó (válogatott versek, 1958)
  • A Jangce vitorlái (vers, 1959)
  • Februári szivárvány (vers, 1959)
  • Almafák (vers, 1962)
  • Gyümölcsoltó (válogatott versek, 1964)
  • A virágfa árnyékában (esszék, 1964)
  • Szőlő és gesztenye (vers, 1966)
  • Verőfény (válogatott versek, 1968)
  • Forró égöv alatt (útirajzok, 1969)
  • Gyalogútról a világba (vers, 1970)
  • Örök közben (vers, 1973)
  • A magyar irodalom (esszé, 1973)
  • Bakony (Reismann Jánossal közösen, 1973)
  • Rapszódia az időről (vers, 1975)
  • Gyönyörű terhem (válogatott versek, 1976)
  • Írószobák (interjúk, 1976)
  • A sümegi vadgesztenyék (1979)
  • S.I. válogatott versei (válogatott versek, 1980)
  • Szemek emléke (vers, 1986)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Lap tetejére

lap tetejére

Google+ Erzsébet