Móricz Zsigmond magyar író, újságíró, szerkesztő

• Móricz Zsigmond 1928-ban
  Móricz Zsigmond (Csécse, 1879. június 29. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalmunk legismertebb alakja.
  
  
  Élete
  
  
  Móricz Zsigmond 1879-ben született Csécsén. Édesanyja Pallagi Erzsébet, aki református pap leánya volt, édesapja igazi, kemény ötholdas magyar parasztember: Móricz Bálint földműves, építési vállalkozó, aki egy ideig módos parasztgazdának számított. Kilenc testvére volt, ebből kettő erőszakos halállal halt meg; az egyik tejhiány miatt "valósággal elsorvadt", a másik ruháját pedig felgyújtotta egy szomszéd kisfiú. Testvérei Móricz Ida és Móricz Miklós. Anyai nagyanyja özvegy Pallagi Józsefné Nyilas Katalin. Az édesapa vállalkozásokba fogott, ám üldözte a balszerencse. A hitelre vett cséplőgép, amelyet Pallagi László, okleveles gépész-kovács megpróbált megjavítani, felrobbant. A tiszai jégzajlás tönkretette a jól jövedelmező vízimalmot is. A család kénytelen volt Istvándiba, Pallagi László kovácsműhelyébe költözni, s ezzel gyakorlatilag véget ért Móricz Zsigmond gyermekkora. A család embertelen nyomorba került, Prügyre költözött. Móricz Bálint napszámosként tartotta el hét gyermekét, s oly keményen dolgozott, hogy felesége kívánságára az összes gyermeket taníttatni tudták.
  
  
  Debrecenben kezdett tanulni, innen Sárospatakra (1894–97), majd Kisújszállásra került, ahol leérettségizett. Debrecenben teológiát hallgatott, majd jogra járt, Pesten bölcsészhallgató volt, ám egyiket sem fejezte be. Nagy élmény volt számára, hogy Négyesy László stílusgyakorlatain részt vehetett. Ezek az összejövetelek sok kezdő művész számára adtak biztos kiindulást és alapokat. Móricz itt találkozhatott többek között Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Juhász Gyulával, Tóth Árpáddal, Bánóczy Lászlóval, Oláh Gáborral, Benedek Marcellal.
  
  
  1903-ban Mikszáth Kálmán vonzására az Újság gyermekrovatának szerkesztője lett. A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalgyűjtésbe kezdett, s 1903–1905 folyamán Szatmár falvait járva rengeteg dalt, köszöntőt, találós mesét, játékot gyűjtött. Neki köszönhetjük a Kállai kettős szövegét is. 1905-ben házasságot kötött Holics Eugénia tanítónővel, azaz Jankával. Három leányuk (Virág, Gyöngyi, Lili) maradt életben, fiuk meghalt. Janka 1925-ben öngyilkos lett.
  
  
  1908-ban a Nyugatban megjelent Hét krajcár című novellája azonnali hírnevet hozott, fölszabadította benne a kortársaihoz viszonyítva páratlan élet- és élményanyagát. Sorra születtek sikeres regényei, elbeszélései. A háborúban haditudósító volt, életközeli bemutatást adott a katonasorsról (Például: A macska, Kissamu Jóska). Sokat várt az őszirózsás forradalomtól, naiv hittel várta a Tanácsköztársaságot. Nyárra kiábrándult, ártatlanul meghurcolták, úgy érezte, félreismerték.
  
  
  1912-ben házat épített Leányfalun, kezdetben a nyarakat töltötte ott, 1936-ban végleg oda költözött.
  
  
  1929-33 közt együtt szerkesztette a Nyugatot Babitscsal, ám ellenkező szemléletük miatt otthagyta őket. 1939-től a népi írók atyjaként, a Kelet Népe szerkesztője lett. 1937-ben szakított második feleségével, Simonyi Máriával is. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével, aki fogadott lánya lett. Az egykori lelencgyerekről mintázta Árvácskát azonos című regényében. A lány gyerekkori történeteiből 28 novellát írt. Naplójából kiderül, hogy Csibe a szerelme-szeretője is volt.
  
  
  1942-ben halt meg agyvérzésben – örömében, hogy Gyöngyi lányának gyermeke született, rosszul lett és pár nap múlva meghalt.
  
  
  „ Íme itt állunk és beszélünk ezen a gyönyörűségesen zengő magyar nyelven. Egy olyan nyelven, amely sehol az egész világon nincs, csak itt, ebben a kicsiny tündérkertben. Beszélünk egy olyan nyelven, amelynek még rokonai sincsenek, mert annyira régen szakadtunk el a nyelvtestvérektől […] S íme mégis itt vagyunk! […] Itt vagyunk itthon, Európa kellős közepén… ”
  – Móricz Zsigmond beszéde Tiszacsécsén (1929)
  
  
  
  

  • Gyermekei
  • 
    
  • Móricz Virág írónő (1909–1995) a Nyugat titkára, filmes segédrendező.
  • Móricz Gyöngyi emlékiratíró (1911–1990), Simon Andor költő felesége. Tulajdonosa a budapesti Sándor utcai (ma: Bródy Sándor utca) Típus könyvkötészetnek, amelyet férjével együtt vezetett. Ők végezték Móricz Zsigmond folyóiratának, a Kelet Népének kötési munkálatait. Műkedvelő festő. A Petőfi Irodalmi Múzeumban található apjáról készített szoborportréja. Spanyol prózát fordított.
  • Móricz Lili színésznő (1915–1999) György László színész felesége. A Miskolci Nemzeti Színházban, a budapesti Vígszínházban, Pécsett, Debrecenben, Kecskeméten, Szolnokon, Győrött játszott, eleinte főleg naivaszerepeket.
  • Littkey Erzsébet, Csibe (1916–1971), Móricz Zsigmond fogadott lánya. 1941-től Littkey-Móricz Erzsébet. Lelencgyerek, külvárosi ágyrajáró volt. 1936-ban ismerkedett meg Móricz Zsigmonddal, az író megmentette az öngyilkosságtól, a Ferenc József hídról (ma Szabadság-híd) akart leugrani. Csibe Leányfalun vezette Móricz háztartását, később a Kelet Népe szerkesztőségében dolgozott. Móricz halála után könyvüzletet nyitott, kiadóként is működött. Trafikot tartott fenn, majd a Dohánybolt Vállalat alkalmazottja lett. Antikváriumi dolgozóként ment nyugdíjba.
  • Móricz Imre (Littkey Imre) fogadott gyermeke, Csibe fia, 1935. április 14-én született, Zagyvarékason él. Egyes feltételezések szerint az író vér szerinti gyermeke.
  • 
    
  
  
  Művei
  
  
  1908 – Pipacsok a tengeren (folytatásokban megjelent kisregény, ekkor még A magyar tengeren címmel)
  1908 – Erdő-mező világa (népmese-gyűjtemény)
  1908 – Judith és Eszter (novella)
  1908 – Hét krajcár (novella)
  1910 – Sári bíró (színmű)
  1910 – Tragédia (novella)
  1911 – Sárarany (regény)
  1911 – Az Isten háta mögött (regény)
  1912 – Boldog világ (állatmesék)
  1912 – A galamb papné (regény)
  1912 – Harmatos rózsa (regény)
  1912 – Magyarok (elbeszélés)
  1912 – Tavaszi szél (novella)
  1913 – Kerek Ferkó (regény)
  1913 – Szerelem (színmű)
  1915 – Mese a zöld füvön (elbeszélések)
  1916 – Nem élhetek muzsikaszó nélkül (novella)
  1917 – Szegény emberek (novella)
  1916 – A tűznek nem szabad kialudni (novella)
  1917 – A fáklya (regény)
  1917 – Árvalányok (regény)
  1918 – Fortunatus (novellák)
  1918 – Vérben, vasban (novella)
  1920 – Légy jó mindhalálig (regény)
  1922 – Tündérkert (Erdély-trilógia I.)
  1924 – A vadkan (dráma)
  1924 – Búzakalász (regény)
  1925 – Pillangó (regény)
  1926 – Kivilágos kivirradtig (regény)
  1928 – Arany szoknyák (elbeszélés)
  1928 – Úri muri (regény)
  1929 – Forró mezők (regény)
  1929 – Esőleső társaság (novella)
  1931 – Forr a bor (regény)
  1931 – A kondás legszennyesebb inge (novella)
  1932 – Barbárok (novella)
  1932 – Rokonok (regény)
  1933 – Egyszer jóllakni (elbeszélés)
  1935 – A nagy fejedelem (Erdély-trilógia II.)
  1935 – Égi madár (novella)
  1935 – A boldog ember (riportkönyv)
  1935 – A nap árnyéka (Erdély-trilógia III.)
  1936 – Bál (regény)
  1936 – Komor ló (elbeszélés)
  1936 – Rab oroszlán (regény)
  1937 – Betyár (regény)
  1938 – Míg új a szerelem (regény)
  1939 – Életem regénye (önéletleírás)
  1941 – Árvácska (regény)
  1941 – Rózsa Sándor a lovát ugratja (regény)
  1942 – Rózsa Sándor összevonja szemöldökét (regény)
  
  
  Művei feldolgozása filmeken
  
  
  1935 – Nem élhetek muzsikaszó nélkül – rendező: Deésy Alfréd (sz: Jávor Pál, Somogyi Erzsi, Delly Ferenc)
  1936 – Légy jó mindhalálig – rendező: Székely István (sz: Dévényi László, Rózsahegyi Kálmán, Csortos Gyula)
  1940 – Sárga rózsa – rendező: György István (sz: Dajka Margit, Görbe János, Greguss Zoltán)
  1942 – Szép csillag (Barbárok alapján) – rendező: Jelinek Imre (sz: Fényes Alice, Mály Gerő, Páger Antal)
  1943 – Kerek Ferkó – rendező: Martonffi Emil (sz: Csortos Gyula, Jávor Pál, Lehotay Árpád)
  1943 – Sári bíró – rendező: Hegedűs Tibor (sz: Mály Gerő, Lázár Mária, Gozmány György)
  1949 – Forró mezők – rendező: Apáthi Imre (sz: Karády Katalin, Szemere Vera, Kelemen Éva)
  1950 – Úri muri – rendező: Bán Frigyes (sz: Deák Sándor, Szörényi Éva, Mészáros Ági)
  1954 – Rokonok – rendező: Máriássy Félix (sz: Ungváry László, Tolnay Klári, Rajnay Gábor)
  1960 – Légy jó mindhalálig – rendező: Ranódy László (sz: Tóth Laci, Törőcsik Mari, Bessenyei Ferenc)
  1976 – Árvácska – rendező: Ranódy László, Mészáros Gyula (sz: Czinkóczi Zsuzsa, Nagy Anna, Moór Marianna)
  2006 – Rokonok – rendező: Szabó István (sz.: Csányi Sándor, Tóth Ildikó, Eperjes Károly )