Kazinczy Ferenc
(Joseph Kreutzinger festménye
1808)
Kazinczy Ferenc régi nemesi családból származott, Kazinczy József, Abaúj megyei táblabíró és Bossányi Zsuzsanna fia volt. Nyolcadik életéve betöltéséig anyai nagyapjánál, Bossányi Ferenc bihari főjegyző és országgyűlési követ házánál nevelkedett. Első ismert levelét 1764 decemberében szüleinek írta, akik akkor Regmecen laktak. 1766-ban nagynénje megbetegedett, gyógyíttatása érdekében a család Debrecenben tartózkodott, Kazinczy három hónapig a Református Kollégiumba járt. Nagynénje halála után, 1767-ben visszakerült a szülői házhoz, ahol magántanulóként egy késmárki diáktól latinul és németül tanult. 1768-ban nyelvi tanulmányait Késmárkon folytatta.
A sárospataki évek
769. szeptember 11-étől tíz éven át a sárospataki kollégium tanulója volt, ahol autodidakta módon elsajátította az ógörög nyelvet. 1773-ban felvették a retorikai osztályba. Decemberben az iskolai küldöttség élén gróf Beleznai Miklós tábornokot neve napján annak bugyi birtokán üdvözölte, ezen az útján látta először Pestet.
1774. március 20-án meghalt édesapja. 1775-ben megjelent első kötete, amelynek kiadását özvegy édesanyja támogatása tette lehetővé. 1775-től a főiskolán a korábban már felvett jogi tantárgyak mellé felvette a teológiát is, az iskolába érkezett francia katonatiszttől pedig franciául tanult.
1777-ben Zemplén vármegye küldöttsége Bécsbe utazott. E küldöttség tagja volt nagybátyja, Kazinczy Ferenc, aki őt magával vitte. Egy másik útján édesanyjával Kazmérba, később a bihari főispán, Andrássy István beiktatására Nagyváradra ment. 1779. július 15-én utolsó vizsgái után elbúcsúzott az iskolától.
1780–1794. december
1779. szeptember 9-én Milecz Sámuel tornai ügyészhez utazott Kassára, ott kötött ismeretséget fiatalkori szerelmével, Rozgonyi Erzsébettel, valamint Baróti Szabó Dáviddal. Közben egy nagyváradi út alkalmával 1780-ban megismerkedett Révai Miklóssal is; október 18-án búcsút vett Kassától. 1781. január 11. és 1782. június 2. között Eperjesen folytatta a joggyakorlatot, emellett sokat foglalkozott a művészetekkel is: táncolni, fuvolázni, rajzolni, festeni tanult, sokat olvasott; különösen a német írókat kedvelte. Szerelmes lett egy „mívelt leányba", Ninos Steinmetz özvegy katonaorvosné leányába, aki nagy hatással volt rá.
1782 augusztusában édesanyja felkísérte Pestre, ahol Bernáth József „patvaristája” lett, majd felesküdött hites jegyzőnek. A következő évben visszatért édesanyjához Alsóregmecre, akinek sürgetésére báró Orczy Lőrinchez utazott Tarnaörsre tiszteleti jegyzői állásért folyamodni. 1784. október 13-án ki is nevezték ez állásra, majd ugyanebben a hónapban Abaúj megyei táblabíróvá. November 29-én helyettesi aljegyzői tisztséget is nyert Zemplén megyében, de a főjegyzővel összekülönbözött és állását szinte azonnal feladta.
1784. január 16-án gróf Török Lajos, a kassai tankerület főigazgatója és a miskolci szabadkőműves páholy nagymestere felavatta a páholy tagjai közé.
1785 augusztusában Bécsbe utazott, hogy van Swieten közoktatásügyi miniszternek bemutatkozzon és a Szepes, Sáros, Zemplén, Ung, Bereg, Gömör, Torna, Abaúj, Borsod, Heves, Jászság és Kis-Kunság megyei iskolák tanfelügyelőségét kérje, melyet november 11-én meg is kapott. E tisztséget öt éven át töltötte be, II. József császár rendelkezései szerint mintegy kétszáz iskolát állított fel, s ezzel nagy elismerést szerzett magának.
1787. november 13-án Barótival és Batsányi Jánossal együtt Kassán megindította a Magyar Museum című folyóiratot, Batsányival azonban hamarosan összekülönbözött és 1789-ben kivált a szerkesztőségből. 1790-ben ugyancsak Kassán Orpheus címen saját folyóiratot alapított, melyből nyolc füzet jelent meg két kötetben.
1789. május 31-én olyan súlyosan megbetegedett, hogy lemondtak életéről. Kassán már halálhírét költötték, amikor hirtelen jobban lett és meggyógyult.
1790 tavaszán, a Szent Korona Magyarországra hozatalakor tagja volt a koronaőrségnek. A korona őrszobájában írta Hamlet-fordítása elé Prónay László csanádi főispánnak azt a levelét, amelyben a magyar színészet érdekében emelt szót. Kassára ment, majd miután Budán felerősödtek a magyar színészet életre hívására irányuló törekvések, Budára érkezett, októberben azonban hivatalos ügyeinek intézése miatt haza kellett utaznia.
1791-ben elveszítette állását, „azon okból, mivel nem vagyok róm. katholikus” – írta később egy levélben. Nem akart újra szolgálatba lépni, de anyjának és nagybátyjának, Kazinczy Andrásnak kérésére május 7-én Bécsbe utazott, de nem járt sikerrel: a király éppen Pisában tartózkodott. Hajóval érkezett vissza Pestre, tíz nap múltán Székesfehérvárra utazott Virág Benedekhez és Pálóczi Horváth Ádámhoz. Onnan ismét visszatért Bécsbe, ahol a király helyett a trónörökös Ferenc főherceg fogadta augusztus 15-én, kérése azonban nem talált meghallgatásra. Bécsben kötött – később végzetesnek bizonyult – barátságot Hajnóczy Józseffel. Szeptember 10-én érkezett haza és a telet Alsóregmecen töltötte.
II. Lipót halála után utóda, I. Ferenc országgyűlést hirdetett Budára, Kazinczy 1792 májusában az alsó táblában mint báró Vécsey Ferenc követe foglalt helyet. Június 17-én megjelent a királynál udvari kamarai titoknokságot kérni, de hiába: ezt a hivatalt már Hajnóczy József kapta meg. Az országgyűlés után Kazinczy hazatért és másfél évig Alsóregmecen dolgozott.
Fogságban
Miután belekeveredett a Martinovics Ignác-féle összeesküvésbe, 1794. december 14-én éjjel anyja házában elfogták, majd Budára szállították. Először december 29-én lépett bírái elé, akik azzal vádolták, hogy a Hajnóczy által neki kézbesített reformkátét lemásolta és terjesztette. 1795. május 8-án fővesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, de ezt az ítéletet három héttel később a király várfogságra enyhítette. Szeptember 27-éig Budán tartották fogva, utána Brünnbe, a spielbergi várbörtönbe szállították, ahová október 7-én érkezett meg.
Nedves, föld alatti börtönbe került, ahol annyira beteg lett, hogy már nem tudott felkelni a szalmazsákjáról. Később sora jobbra fordult: József főherceg utasítására december 21-én egy emeleti szobába helyezték át, ahol saját költségén élhetett, illetve használhatta könyveit is. 1796. január 6-án átszállították a Brünn melletti obroviczi börtönbe, innen 1799. június 22-én továbbvitték Kufstein várába. A francia hadak közeledtével 1800. június 30-án továbbszállították Pozsonyon és Pesten át Munkácsra. 1801. június 28-án kegyelmet kapott a királytól. 2387 napot töltött fogságban. Életének ezt a szakaszát legteljesebben Fogságom naplója című művében dolgozta fel.
Szabadulása után
Bebörtönzésekor ingatlanainak értéke mintegy húszezer forint volt, ez a rabsága idején részére tett költségek miatt teljesen elenyészett. Anyja nem adott neki mást, csak az általa Széphalomnak nevezett bányácskai dombot és egy csekély szőlőt. 1804 telén ismét súlyosan megbetegedett. Betegségéből Szentgyörgyi József gyógyította ki, akivel a későbbi években élénk levelezést folytatott.
1804. november 11-én Nagykázmérban feleségül vette korábbi főnöke, gróf Török Lajos leányát, Török Zsófiát. 1806-ban Széphalomra települt, ahol mindössze három szoba állt készen az új udvarházból. Anyagi gondokkal küzdött: fogsága után őt terhelő számlákat kellett tisztáznia, később gyermekeit kellett nevelnie. 1806-ban rákényszerült, hogy könyvtárát kétezer forintért eladja a Sárospataki Református Kollégiumnak. Apósa halála (1810) után a neje örökségét lefoglaló sógora ellen indított – számára kedvezően eldöntött, de haláláig végre nem hajtott – per költségeit is fizetnie kellett. Anyja halála, 1812. november 12. után a testvéreivel való osztozkodás során csak jelentéktelen birtokrészeket kapott, ezeken kénytelen volt egymásután túladni.
A sanyarú anyagi körülmények ellenére Kazinczy legtöbb idejét nagy célja elérésére, a magyar nyelv megújítására és nemesítésére fordította. Leveleiben és dolgozataiban fellépett az időközben felkapott debreceni népiesség és laposság ellen.
Az ő agitációja folytán lett a nyelvújítás ügye országos üggyé. A hívatlan és vakmerő újítók ellen így nyilatkozott: „Újítani a nyelven csak annak szabad, a ki a maga nyelvét nem csak tudja, hanem tanulta is, a ki a régibb és újabb classikusok munkáival ismeretes…” Kazinczy kiterjesztette a nyelvújítást a frazeológiára, a jelentéstanra, a mondatszerkezetre és a szókötési fordulatokra is.
Ez időben két nevezetes utazást tett: 1815-ben a pest–győr–bécsit, illetve 1816-ban az erdélyit, utóbbi valóságos diadalmenet volt. A kezdeti ingerültség, amely nyelvújítási küzdelmeit kísérte, lassan megszűnt. Kibékült Kisfaludy Károllyal is, és munkatársa lett az Aurora című folyóiratnak. A pesti írók is őt tisztelték a magyar írók vezéréül.
Az 1820-as évekig Széphalom volt a magyar irodalom központja. Az új írók – mint Szemere Pál, Kölcsey Ferenc, Berzsenyi Dániel, Fáy András– Kazinczynak mutatták be kézirataikat, tőle vártak kritikát és ítéletet műveik felől.
Tevékeny részt vállalt a megyei közigazgatásban is: 1804-ben Bihar megyében népszámláló volt, 1809-ben Zemplén megyében szervezte a nemesi felkelést, 1810-ben a Győrnél elesetteknek emléket állítani kívánó bizottság tagja lett.
Anyagi helyzete egyre romlott. „Én képzelhetetlenül szegényen élek” – írta 1821-ben. Utolsó éveiben Sátoraljaújhelyen, Zemplén vármegye levéltárában (a mai városháza épületében) dolgozott, a levéltári iratok rendezésével foglalkozott.
1830. november 17-én a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósága a történelmi osztály tagjává nevezte ki. 1831-ben az összes akadémiai gyűlésen részt vett. Júniusban tért haza, ekkor nyomtatta utolsó kiadványát.
Ez évben az országos kolerajárvány Zemplén megyében is kitört, augusztus 23-án Kazinczy is a járvány áldozata lett.
Kazinczy Ferenc művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban
- Kazinczy Ferenc: Bácsmegyeinek gyötrelmei
- Kazinczy Ferenc: Bácsmegyeynek öszve-szedett levelei
- Kazinczy Ferenc: Kazinczy Ferenc munkái : Költemények
- Kazinczy Ferenc: Kazinczy Ferenc összes versei
- Kazinczy Ferenc: Kazinczy Ferencz eredeti munkái
- Kazinczy Ferenc: Kazinczy Ferencz levelezése Kisfaludy Károlylyal s ennek körével
- Kazinczy Ferenc: Kazinczy Ferencz műveiből
- Kazinczy Ferenc: Levelek
- Kazinczy Ferenc: Versek, műfordítások, széppróza, tanulmányok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése