2011. október 2., vasárnap

Than Mór festőművész, a 19. századi magyar festészet jelentős alakja

Rusz Károly metszete Marastoni József litográfiája alapján

Than Mór (Óbecse, 1828. június 19. – Trieszt, 1899. március 11.) festőművész, a 19. századi magyar festészet jelentős alakja, Than Károly vegyész bátyja.

Élete

Kalocsán járt gimnáziumba, majd Pesten filozófiát és jogot tanult. Tanulmányai mellett Barabás Miklós festőnövendéke is volt. Tanulmányait félbeszakította, és az 1848–49-es szabadságharc alatt Görgey mellett lett hadifestő. Később betegsége miatt nem sorozták be a császári seregbe. Már mint jogász egész albumot rajzolt tele a magyar történelemből merített tárgyakkal és a szabadságharc után pedig komolyan elhatározta, hogy művészi pályára lép. Bécsbe utazott, ahol Karl Rahl vezetése alatt folytatta tanulmányait. 1855-ben Párizsba, onnan pedig Olaszországba utazott, majd az 1860-as évek elején hazatért, és műtermet nyitott.

1864-től Lotz Károly mellett dolgozott a Pesti Vigadó falképein, majd 1870-től vele együtt készítette a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházának falfestményeit. 1885-ben Olaszországba költözött, ahonnan 1890-ben tért vissza, hogy titkári állást vállaljon a Képzőművészeti Társulatnál. Így lett 1890 és 1896 között a Nemzeti Múzeum képtárának őre, majd 1896-ban rövid ideig az Országos Képtár igazgatója. Triesztben halt meg.

Nevezetesebb munkái


  • „Attila lakomája (1870)”
  • „Jelenet az ónodi országgyűlésből, 1707. június 6.” (1864)
  • „Alkony a pusztán”
  • „Imre király András herceg táborában, 1204”
  • „Zápolya halála”
  • „László király és Habsburgi Rudolf találkozása a harctéren az Ottokár fölött nyert győzelem után”
  • „Szent Lászlót vezérükké választják a keresztesek”
  • „Kálmán király megtiltja a boszorkánypöröket”
  • „IV. Béla újra benépesíti az országot”
  • „Nagy Lajos fogadja a külföldi követeket”
  • „Mátyás király tudósai körében”
  • „Imre király elfogja pártütő öccsét” (1857)
  • „Vitéz János a latin nyelvre tanítja Hunyadi Jánost” (1882)
  • „Pázmány Péter tollba mondja műveit” (1885)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Lap tetejére

lap tetejére

Google+ Erzsébet