2011. október 19., szerda

Kányádi Sándor : Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.



Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, Hargita megye, Románia, 1929. május 10. – ) Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Életrajza

Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) vesztett el. Az elemi iskola 5 osztályát szülőfalujában végezte. A középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941-1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944-1945) és a fémipari középiskolában (1946-1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, de soha nem dolgozott tanárként, életét az irodalomnak szentelte.

Költői tehetségét Páskándi Géza (1933-1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951-1952-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955-1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.

Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadó körúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, ezért tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.

Jelenleg

A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja. 1950-től Kolozsvárott él. Írói álneve Kónya Gábor.

Családja

1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971).

Verseskötetei

  • Virágzik a cseresznyefa, (1955)
  • Sirálytánc, (1957)
  • Kicsi legény, nagy tarisznya, (1961)
  • Harmat a csillagon, (1964)
  • Fényes nap, nyári nap, (1964)
  • Három bárány, (1965)
  • Kikapcsolódás, (1966)
  • Függőleges lovak, (1968)
  • Fából vaskarikát, megirta Kétszemélyes tragédia cimű szinművét ,(1969)
  • Fától fáig, (1970)
  • A bánatos királylány kútja, (1972)
  • Szürkület, (1979)
  • Farkasűző furulya, (1979)
  • Tavaszi tarisznya, (1982)
  • Madármarasztaló, (1986)
  • Küküllő kalendárium, (1988)
  • Sörény és koponya, (1989)
  • Valaki jár a fák hegyén (1997)
  • Csipkebokor az alkonyatban (műfordítások), (1999)
  • Felemás őszi versek, (2002)

Meséskötetei

  • Fából vaskarika, (1969)
  • Kenyérmadár, (1980)
  • Meddig ér a rigófütty, (2005)
  • Virágon vett vitéz ( 2002)
  • Világlátott egérke ( 2011)

Díjak

  • 1968 – Utunk-díj
  • 1971 – A Romániai Írószövetség Díja (Fától fáig)
  • 1978 – A Romániai Írószövetség Díja (Szürkület)
  • 1979 – Alföld-díj
  • 1986 – Déry Tibor-díj
  • 1989 – Az Év Könyve Díj (Sörény és koponya)
  • 1989 – Az Év Hanglemeze (Vannak vidékek)
  • 1990 – MSZOSZ-díj
  • 1990 – A Castren Társaság díja
  • 1992 – Látó-nívódíj
  • 1993 – Kossuth-díj
  • 1993 – Magyar Művészetért Díj
  • 1994 – Herder-díj
  • 1994 – Látó-nívódíj
  • 1995 – Látó-nívódíj
  • 1998 – Magyar Örökség-díj
  • 2000 – a C.E.T. Millenniumi díja
  • 2001 – Kölcsey Ferenc Millenniumi Díj
  • 2002 – a Pro Renovanda Cultura Hungariae fődíja
  • 2004 – Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal
  • 2004 – Mecénás-díj
  • 2005 – Hazám-díj
  • 2008 – A Magyar Kultúra Követei Díj
  • 2009 – Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje
  • 2009 – Budapest, I. kerület díszpolgára
  • 2010 – Bethlen Gábor-díj

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Lap tetejére

lap tetejére

Google+ Erzsébet