2011. szeptember 26., hétfő

Fazekas László (1924-1982) haikui


Sziklaösvény, Szépirodalmi, Budapest, 1973, 81-86. oldal:

1

Minek annyi szó. Elég
ha roppan
a gally. Fellángol az ég.

2

Sikló kavics a habon.
Napsütés.
Mindig. Ez örök napom.

3

Joe is elköszön.
Folyó, halak. Nincs idő.
Csordultig öröm.

4

Néz a tó.
Életem ősállat szemetükrében.
Még ébren.

5

A végest számolom.
A végtelent majd
éjjel megálmodom.

6

Tudjam, hova lépek?
És ha nem tudom,
végül hova lépjek?

7

Amit értek:
nincs. Így minek? Hiszen az van csak,
mit nem értek.

8

Élő, légy halott!
Halott - mint eleven.
Így tettél nagyot.

9

Nevetéssel a habon,
csókjaid
a csodáló kamaszon.

10

Nagyra nyílt szem, tele tál.
Ettelek.
Ma is eszlek. - Mit hoztál?

11

Szentélykulcs a kezedben.
Hiszed még,
hogy megfontolva tettem?

12

Te gyerek, ezeréves
szobrokon tanulom
az arcodat.

13

A tavat látom ott kint,
itt bent: alakodat.
Boldog vagyok.

14

Ki vagy, senki, hogy
veled mindig az lehetek,
aki vagyok?

15

Belül látlak.
Mindig. A te szemeddel
látlak örökké.




Bölény a falon, Budapest, Szépirod. Kiadó, 1977, 17-19, 99. oldal:


Tizenkét szabálytalan haiku

1
Borzas hegy, selyemhaju tó,
Nap, bor, tőkén a gerezd -
Szepezd.

2
Ott Tihany, amott Fonyód.
Még láthatod
a fülöpi hajót.

3
A tó, a hegy, az ég
csupán képek-e?
Vagy törvény képlete?

4
Az ifjú Nap s mosolyod
nem bújhat elő.
Zuhog az eső.

5
Az évek ízét kóstolom.
Hány pohárral
maradt még borom?

6
Nyolcvan, ötven, húsz, tizenöt,
s még mennyi év
a születés mögött!

7
Lábam az avart járja.
Fehérlik
egy mókus koponyája.

8
Némán, fényt szórva,
a gyorsan tűnő sors,
elhúz az esti gyors.

9
Hűs este lett.
Még utólszor, ha állom.
Elringat az álom.

10
Gejzír a jég alól,
feltör a vérem
és mindent letarol.

11
A Nap vérében lubickolok,
szívem nem ver,
megnyugodott.

12
Az éj alatt, a víz felett
ülök ezredek óta.
veled.

(1974, július)



Hegyek
VÁLTOZATOK EGY MOTÍVUMRA

Hegyen

Fentről
látom a város fényeit - de a mennyboltét
lentről


A hegyekről

A hegyekről
mint élnek - annyit se tudunk mint
a legyekről


A hegyre

A hegyre
mindre dehogy akartam felmenni én
csak egyre



Négy év

1942

Szörnyeteg éj.
Torkában a világ csöndje.
nyeli üvöltve.


1943

Évek. Szavak.
Hogy értsd az okokat.
gyors géppisztoly-sorozat.


1944

A szeméből csak az iszonyat.
Ez az iszonyat
megmarad.


1945

Mázsás sírkő a vállon.
Cipelem, amíg élek
halálom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Lap tetejére

lap tetejére