„ Mint költő a Nyugat „harmadik nemzedékének” egyik kitűnősége volt; mint tudós a magyar klasszika-filológia nemzetközi tekintélyű kiválósága; mint műfordító, mint az antik kultúra tolmácsa versenytárs nélkül első az évszázadok magyar irodalmában. ”
Hegedüs Géza
Élete
1917-ben született Budapesten, tanulmányait is Budapesten végezte, református gimnáziumban érettségizett. Csodagyerekként indult. Tizenöt éves volt, amikor első, Karinthy Gáborral közös kötete Somlyó Zoltán előszavával megjelent. Első önálló verseskötete: A mulatságos tenger (1936). Kerényi Károly antikvitás-felfogásával, Kosztolányi nyelvi játékaival gyakorolt rá mély benyomást, de nem maradt rá hatástalan Szerb Antal és Babits Mihály sem.
1938-ban lefordította és Kerényi Károly bevezetésével jelentette meg Catullus összes verseit, ezután éles vitába keveredett Csengery Jánossal, a neves klasszika-filológussal. 1939-ben diplomázott a Pázmány Péter Tudományegyetem görög-latin szakán, miközben már a Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozónak számított a Nyugatban és a Szép Szóban megjelent verseivel. 1941-ben doktorált, doktori disszertációja címe: A művészi tudatosság Kallimachosz költészetében. 1942-ben tanári diplomát szerzett. 1942-től 1945-ig a Baumgarten Könyvtár könyvtárosa. Egymás után jelentek meg Plautus, Platón, Hérodotosz stb. fordításai, köztük Arisztophanész Lüszisztratéja (1943).
1945-ben publikálta Az élő Kosztolányi című esszékönyvét és az Állatkerti útmutató című, gyermekek számára írt, szellemes és eredeti verseskötetét.
1945 után után a budapesti tudományegyetem görög tanszékén irodalomtörténetet, a Színművészeti Akadémián művészettörténetet tanított. A sztálinista diktatúra kiteljesedése során belépett az MKP-ba (1948-tól MDP) és egyik vezéralakja lett az új, Révai József és Horváth Márton irányította irodalompolitikának. 1948-1954 között őrnagyi rangban oktatott irodalmat a Magyar Néphadsereg Tiszti Akadémiáján. 1953–56-ban a Néphadsereg Szabad Hazánkért c. irodalmi és művészeti folyóiratának szerkesztője volt. Egyebek mellett Sztálint, Rákosit, a tervgazdálkodást dicsőítő versei, tanulmányai, műfordításai a legkülönbözőbb lapokban, antológiákban és önálló kötetekben jelentek meg. Rendkívüli formaérzéke révén bármit képes volt megverselni, ő készítette el az Odüsszeia (1947) és az Iliász (1952) korszerű magyar fordítását, lefordította a Homéroszi himnuszokat, sőt a homéroszi kor valamennyi fennmaradt emlékét is, ezzel irodalmunk antikvitás-élményét alapvetően megváltoztatva; munkáját 1953-ban Kossuth-díjjal jutalmazták.
1956-ban személyesen és műveivel is szerepelt a forradalomban, 1956 után költeményekből, műhelytanulmányokból, útirajzokból, önéletrajzi jellegű írásokból élt, drámát írt Odüsszeuszról, kiteljesítette a Catullus-fordítások sorát. A perzsa irodalom kedvéért ezt a nyelvet is elsajátította. 1971-ben halt meg, Budapesten. Hosszú betegsége alatt is, még a kórházi ágyon is írt – A hasfelmetszés előnyeiről.
A család
Guthi Soma igen művelt újságíró és író unokája. Édesanyja, Devecseriné Guthi Erzsébet író és az egyik legjobb angol regényfordító. A híresen szellemes asszony vonzáskörében a nagy formatudású Kosztolányi Dezső, a szellemdús Karinthy Frigyes és a romantikusan csapongó Somlyó Zoltán szinte saját szellemi gyermeküknek érzik a serdülő Devecserit. Felesége: Huszár Klára operarendező, zeneíró, zeneszerző, karmester, műfordító.
- Magyar Rádió Online A szerző egy műve, saját előadásában
- Devecseri Gábor: Villon „Átköltése”, Nyugat 1937. 11. szám
- Az állatkerti útmutató (Budapest, 1945)
- Margitszigeti elégia (Budapest, 1945)
- Terjed a fény (Budapest, 1950)
- Budapest tündérváros (tanulm. és versek, Budapest, 1946)
- Jövendő tükre (versek, Budapest, 1954)
- Műhely és varázs (1959) (tanulmánykötet)
- Odüsszeusz szerelmei (színmű és versek, Budapest, 1964)
- Lágymányosi istenek (visszaemlékezések, Budapest, 1967)
- Csak annyi meleget (versek, Budapest, 1968)
- Bikasirató (Budapest, 1971)
- A meztelen istennő és a vak jövendőmondó (regény Budapest, 1972)
- A mulandóság cáfolatául (Hátrahagyott versek, bevezette Somlyó György, Budapest, 1972)
- Beszalad az idő (válogatott versek, Budapest, 1972)
- A hasfelmetszés előnyei (visszaemlékezések, Budapest, 1974)
- Összegyűjtött versek (Budapest, 1974)
- Műveinek gyűjteményes kiadása (Budapest, 1977).
- Devecseri Gábor és Karinthy Gábor versei, 1932
- A mulatságos tenger, vers, 1936
- Barátaimhoz, vers, 1939
- A művészi tudatosság Kallimachos költészetében, tanulmány, 1941
- Ál-állatkereskedő, vagy az igazi szerelem diadala, verses komédia, 1942
- De amore, vers, esszék, 1943
- Állatkerti útmutató, gyermekvers , 1945 [5. felújított kiadás 1994]
- Az élő Kosztolányi, kismonográfia, 1945
- Margitszigeti elégia, vers, 1945
- Budapest, tündérváros, tanulmány, vers, 1946
- Levél a hegyről, válogatás vers, 1946
- Terjed a fény, vers, 1950
- Önkéntes határőr, elbeszélő költemény, 1951
- Jövendő tükre, vers, 1954
- Három hét egy esztendő. Verses útinapló a Szovjetunióból. 1954. november 27. – december 21., 1955
- Anselmus diák, verses operaszöveg, 1957* Műhely és varázs, görög-római tanulmány, 1959
- Homéroszi utazás. Görögországi útinapló, 1961
- Horatius összes versei, szerk. [Borzsák Istvánnal], 1961
- Odüsszeusz szerelmei, dráma és vers, 1964
- Lágymányosi istenek, emlékezések, tanulmány, 1967
- Csak annyi meleget, vers, 1968
- Epidauroszi tücskök, szóljatok. Görögországi útinapló [fotó: Gink Károly], 1969
- Ithaka, vers [fotó Gink Károly], 1969
- Öreg fák, vers [fotó Vajda Ernő], 1969
- Kalauz Homéroszhoz, tanulmány, 1970
- Variációk. A pamutszamár keservei, átváltozásai és végső boldogsága, vers [rajz: Reich Károly], 1970
- Bikasirató, vers [rajz Szántó Piroska], 1971 <1970*ÚMIL>
- Beszakad az idő, válogatás vers, 1972
A mulandóság cáfolatául, hátrahagyott vers, 1972
A meztelen istennő és a vak jövendőmondó, regény [rajz Hincz Gyula], 1972
A hasfelmetszés előnyei, emlékezések, vers [sajtó alá rendezte Vajna János], 1974
Összegyűjtött versek, 1974
Lágymányosi istenek. Összegyűjtött esszék, 1979
De amore, elbeszélés [szerk. Huszár Klára], 1993.
Műfordításai
Neki köszönhető a teljes modern Homéroszon kívül egyebek közt Ovidius Átváltozások, Firdauszí Királyok könyve c. művének fordítása, mintegy három tucat antik dráma (Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész, Arisztophanész, Menandrosz, Plautus) és több száz lírai mű (köztük a teljes Catullus-életmű) magyar nyelvű változata.
89 író közel ezer versét, drámáját és regényét fordította magyarra.
Homérosz: Odüsszeia
Homérosz: Iliász
A világirodalom szerelmes verseiből
Anakreón versei. Anakreóni dalok (1962)
Firdauszi: Királyok könyve (1959)
Ovidius: Átváltozások (1964)
Fohász a múzsákhoz – Tíz ógörög költő
N. Morland: Az árny-gyilkos, bűnügyi r., 1936
Catullus összes költeményei, 1938
Homérosi himnuszok Herméshez, Dionysoshoz, 1939
Homérosi himnuszok Aphroditéhez, az Istenanyákhoz, Hestiához, a Naphoz és a Holdhoz, 1941
Plautus: A hetvenkedő katona. Három ezüst. Vígjátékok, 1942
Aristophanes: Lysistrate. Vígjáték, 1943
Hérodotos: Kyros és Kroisos története, 1943
Kallimachos himnuszai, 1943
Steffen Albert válogatott versei, 1943
R. L. Stevenson: A kincses sziget, ifj. r., 1943
Platon: Sokrates [későbbi kiadásokban Szókratész] védőbeszéde, 1944
A. A. Milne: Hatévesek lettünk, gyv., 1945
Görög versek [Trencsényi Waldapfel Imrével], 1947
Homérosz: Odysseia. [későbbi kiadásokban Odüsszeia], 1947
Homéroszi himnuszok, teljes kiad., 1948
Homérosz: Iliász, eposz, 1952
M. Iszakovszkij: Válogatott versek, 1954
Szophoklész: Élektra, tragédia, 1956
Firdauszi: Királyok könyve, eposz, 1959
Shakespeare: A windsori víg nők, vígjáték, 1959
Euripidész: Iphigeneia Auliszban, tragédia, 1960
Euripidész: Iphigeneia a taurosok között, tragédia, 1961
R. Bradford: Ádám apánk és gyermekei. Szatirikus mesék felnőtteknek [Majoros Istvánnal], 1961
Plautus-Terentius: Római vígjátékok [Kárpáty Csillával], 1961
Anakreón versei. Anakreóni dalok. Töredékek, 1962
Aiszkhülosz drámái, 1962
Ovidius: Átváltozások, költemény-ciklus, 1964
Görög drámák [Arany Jánossal, Trencsényi Waldapfel Imrével], 1965* Catullus összes versei, 1967
Euripidész: Bakkhánsnők, tragédia, 1968
Menandros: Epitrepontes. Ítéletkérők, komédia, 1971
Homérosz: Iliász. Odüsszeia. Homéroszi költemények, 1974
Plautus vígjátékai, I-II. [s. a. r. Szilágyi János György], 1977
Arany lant, műford. I-II. [vál., szerk. Somlyó György], 1979
Szophoklész drámái [D. G. és Babits Mihály], 1979
Görög tragédiák, 1980
Görög komédiák, 1982
Aiszkhülosz: Oreszteia. Áldozatvivők. Eumeniszek, d., Szentendre, 1994.
Tagságok, díjak, kitüntetések
Baumgarten-jutalom (1939, 1946)
1949-től 1951-ig a Magyar Írók Szövetségének főtitkára
József Attila-díj (1950, 1952)
Kossuth-díj (1953) (Homérosz fordításáért)
Szocialista Munkáért Érdemérem (1955)
A Munka Érdemrend arany fokozata (1970)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése