Csanádi Imre: Ősz-köszöntő
Szállj, szállj,
ökörnyál, -
jön az ősz,
megy a nyár.
Megy a nyár, a nevetős,
komolykodva jön az ősz,
csillámló derekkel,
sárga levelekkel,
szőlővel, mosolygóval,
fűre koccanó dióval.
Csanádi Imre: Tavasz ébresztő
Ébredj új tavasz,
jegtörő, sugaras,
gallyat gomolyító,
rügyet rojtosító,
mindenféle madakat
víg versre tanító!
Csanádi Imre: Levélsöprő
Köd szitál,
hull a dér,
lepörög a falevél.
Földre szökik,
szemétnek, -
aki éri, ráléphet.
Sziszegő szél
söpri -hajtja,
hullongó hó
betakarja.
Csanádi Imre: Hónap-soroló
Új év, új év,
új esztendő!
Hány csemetéd van?
Tíz meg kettő!
Jégen járó január,
fagyot fújó február,
rügymozdító március,
április, füttyös, fiús,
május, május, virágdús,
kalászkonyító június,
kaszasuhintó július,
aranyat izzó augusztus,
szőlőszagú szeptember,
levélhullató október,
ködnevelő november,
deres, darás december.
Csanádi Imre: Első hó köszöntő
Hó, hó, friss hó,
angyalváró
gyöngyenhulló
gyöngyvirág-hó -
csupasz bokrok
csipkézője,
fák fodros
fejkötője,
kerítések
keszkenője,
hegyek-völgyek
ünneplője.
Csanádi Imre: A karácsony akkor szép…
A Karácsony akkor szép,
hogyha fehér hóba lép.
Nem is sárba, ebadta,
ropog a hó alatta.
Hegyek hátán zöld fenyő,
kis madárnak pihenő,
búcsúzik a madártól,
őzikétől elpártol.
Beszegődik, beáll csak
a karácsony fájának,
derét-havát lerázza,
áll csillogva, szikrázva.
Ahány csengő, csendüljön,
ahány gyerek, örüljön,
ahány gyertya, mind égjen
karácsonyi szépségben.
Csanádi Imre: Májusdícsérő
Május,
mosolygó,
békák torkát
megoldó,
gyöngyvirág-nyitogató,
cserebogár-zúgató.
Röptetsz
madarat,
meghozod
a nyarat,
pölyhös
fecskét,
fára cseresnyét!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése