2011. szeptember 21., szerda

Benedek Elek : újságíró, író, „a nagy mesemondó”.

Benedek Elek (1924)

Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) újságíró, író, „a nagy mesemondó”.

Élete

Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett, a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként.

1887-től 1892-ig országgyűlési képviselő volt, egy ideig Szabadelvű párti, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.

Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.

1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásai (Ezüst Mesekönyv; Arany Mesekönyv) főként az Ezeregyéjszaka és a Grimm mesék átiratai: tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.

1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba, ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette.

Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.

Írói végrendeletének utolsó három szava:„ ... fő, hogy dolgozzanak. ”

Szakirodalom

  • Benedek Marcell: Magyar író tragédiája 1929-ben. Benedek Elek utolsó évei. Budapest, 1930. Szerző kiad.
  • Vezér Erzsébet: Benedek Elek. Budapest, 1937. Pápai Ernő műintézet.
  • Halljátok emberek? Benedek Elek - politikai írások és irodalmi bírálatok. Összeáll., bev. és jegyz. ell.: Balogh Edgár. Bukarest, 1957. Áll. Irod. és Műv. Kiadó.
  • Benedek Elek: A harismadár. Novellák, karcolatok, elbeszélések. Bev.: Balogh Edgár. Bukarest, 1959. Áll. Irod. és Műv. Kiadó.
  • A százesztendős jövendőmondó. Karcolatok, elbeszélések, cikkek. Bev.: Balogh Edgár. Bukarest, 1967. Irod. Kiadó.
  • Lengyel Dénes: Benedek Elek. Budapest, 1974. Gondolat.
  • Benedek Elek emlékkönyve. Szerk.: Lengyel László. Budapest, 1990. Móra.
  • Csire Gabriella: Elek Apó Cimborája. Antológia. Válogatás a 'Cimbora' évfolyamaiból (1922-1929) (Sz.udvarhely, 1994, 2000.)
  • Benedek Elek irodalmi levelezése. 1921-1929. Közzéteszi: Szabó Zsolt. 1-4. köt. Bukarest, 1979-2002. Kriterion.
  • Perjámosi Sándor - A. Szála Erzsébet - Gazda István: Az ismeretlen Benedek Elek. Kötetben eddig nem közölt, 1881 és 1892 között írt publicisztikáiból. Sopron - Piliscsaba, 2006. Kiad.: Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Kara és a Magyar Tudománytörténeti Intézet. ISBN 963-9276-57-X
  • Perjámosi Sándor - A. Szála Erzsébet - Gazda István: Az ismeretlen Benedek Elek. Második gyűjtés. Kötetben eddig nem közölt, 1892 és 1910 között írt publicisztikáiból. Sopron - Piliscsaba, 2008. Kiad.: Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Kara és a Magyar Tudománytörténeti Intézet. ISBN 978-963-9276-66-6
  • Bardócz Orsolya: Benedek Elek, Erdővidék Kiadó, 2009, Barót, Románia

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Lap tetejére

lap tetejére

Google+ Erzsébet