Rusz Károly metszete Marastoni József litográfiája alapján
Than Mór (Óbecse, 1828. június 19. – Trieszt, 1899. március 11.) festőművész, a 19. századi magyar festészet jelentős alakja, Than Károly vegyész bátyja.
Kalocsán járt gimnáziumba, majd Pesten filozófiát és jogot tanult. Tanulmányai mellett Barabás Miklós festőnövendéke is volt. Tanulmányait félbeszakította, és az 1848–49-es szabadságharc alatt Görgey mellett lett hadifestő. Később betegsége miatt nem sorozták be a császári seregbe. Már mint jogász egész albumot rajzolt tele a magyar történelemből merített tárgyakkal és a szabadságharc után pedig komolyan elhatározta, hogy művészi pályára lép. Bécsbe utazott, ahol Karl Rahl vezetése alatt folytatta tanulmányait. 1855-ben Párizsba, onnan pedig Olaszországba utazott, majd az 1860-as évek elején hazatért, és műtermet nyitott.
1864-től Lotz Károly mellett dolgozott a Pesti Vigadó falképein, majd 1870-től vele együtt készítette a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőházának falfestményeit. 1885-ben Olaszországba költözött, ahonnan 1890-ben tért vissza, hogy titkári állást vállaljon a Képzőművészeti Társulatnál. Így lett 1890 és 1896 között a Nemzeti Múzeum képtárának őre, majd 1896-ban rövid ideig az Országos Képtár igazgatója. Triesztben halt meg.
Nevezetesebb munkái
- „Attila lakomája (1870)”
- „Jelenet az ónodi országgyűlésből, 1707. június 6.” (1864)
- „Alkony a pusztán”
- „Imre király András herceg táborában, 1204”
- „Zápolya halála”
- „László király és Habsburgi Rudolf találkozása a harctéren az Ottokár fölött nyert győzelem után”
- „Szent Lászlót vezérükké választják a keresztesek”
- „Kálmán király megtiltja a boszorkánypöröket”
- „IV. Béla újra benépesíti az országot”
- „Nagy Lajos fogadja a külföldi követeket”
- „Mátyás király tudósai körében”
- „Imre király elfogja pártütő öccsét” (1857)
- „Vitéz János a latin nyelvre tanítja Hunyadi Jánost” (1882)
- „Pázmány Péter tollba mondja műveit” (1885)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése