Kaffka Margit író, költő.

Kaffka Margit (Nagykároly, 1880. június 10. – Budapest, 1918. december 1.) író, költő.

Ady Endre a „nagyon-nagy író-asszony”nak nevezte, a magyar irodalom egyik legjelentősebb női íróját, a Nyugat nemzedékének fontos tagját. Indulását nemcsak Kiss József és A Hét íróköre befolyásolta, hanem – saját vallomása szerint – Szabolcska Mihály is.

Apja főügyész volt, de korán meghalt, így a család szerény körülmények között élt. Ösztöndíjasként tanult a szatmári irgalmasnővérek tanítóképző zárdájában, ennek fejében egy évet tanított Miskolcon. Ezután Budapesten tanult tovább és 1902-ben az Erzsébet Leányiskolában polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. Visszatért Miskolcra, és a polgári leányiskolában tanított irodalmat és gazdaságtant; tanítványai imádták. Itt jelentek meg első írásai is, versek, novellák, és ekkoriban vált a Nyugat állandó munkatársává is.

1905. január 17-én[?] ment férjhez Fröhlich Brúnó erdőmérnökhöz. Férjét 1907-ben a Földművelődésügyi Minisztériumba helyezték, így Kaffka elszakadt az általa nem kedvelt Miskolctól, de a pár házassága néhány év alatt tönkrement, ezért elváltak. Budapesten 1910–1915 között tanárként dolgozott, közben 1914. augusztus 18-án Szegeden másodszor is férjhez ment Bauer Ervin elméleti biológushoz. Az első világháború kezdetekor elhagyta a tanári pályát és csak a szépirodalomnak élt.

1912-ben jelent meg első (és talán legfontosabb) nagyregénye, a Színek és évek, amely az értékeit vesztett dzsentri társadalommal és a századfordulón élő nők sorsával foglalkozik. Másik nagy sikert aratott regényét, a Hangyabolyt – melyben a zárdában töltött éveket idézi fel – 1917-ben adták ki.

Az I. világháború után tizenkét éves fiával együtt a spanyolnátha járvány áldozatává vált.


Főbb művei

• Versek (1903.)
• Levelek a zárdából (naplóregény, 1904.)
• A gondolkodók és egyéb elbeszélések (elbeszéléskötet, 1906.)
• Csendes válságok (elbeszéléskötet, 1909.)
• Képzelet-királyfiak (meseregény, 1909.)
• Csendes válságok (elbeszéléskötet, 1910.)
• Csonka regény és novellák (elbeszéléskötet, 1911.)
• Tallózó évek (verskötet, 1911.)
• Utolszor a lyrán (verskötet, 1912.)
• Süppedő talajon (elbeszéléskötet, 1912.)
• Színek és évek (regény, 1912.)
• Mária évei (regény, 1913.)
• Szent Ildefonso bálja (elbeszéléskötet, 1914.)
• Két nyár (regények, 1916.)
• Állomások (regény, 1917.)
• Hangyaboly (regény, 1917.)
• Kis emberek barátocskáim (ifjúkori írások, 1918.)
• Az élet útján (verskötet, 1918.)
• A révnél (elbeszéléskötet, 1918.)