Boldog Új Évet !

Boldog Új Évet !

Advent

Sándor Ernő: Adventi hajnal

Alföldön, fákon zúzmara,
adventi hajnal zápora,
ezüst mezők, ezüst világ...
Szobánkban csend és béke van,
karácsonyt vár a kisfiam.

Ezüst mezők, ezüst világ,
ti visszatérő szent csodák,
ó, szép adventi hajnalok!
Lelkemben halkan zengenek
rég elfelejtett énekek.

Ó, szép adventi hajnalok,
Istent dicsérő angyalok,
bús tájon, íme, zeng a szó:
az éjszakának vége már,
megtartó Krisztus erre jár...

Bús tájon íme zeng a szó:
Istennel élni volna jó
az ég alatt, a föld felett,
s üdén, miként a kisfiam,
Jézusra várni boldogan.

Az ég alatt, a föld felett
pusztítva jár a gyűlölet...
Adventi hajnal zápora
e csendes téli reggelen
nyugodj meg fájó lelkemen.

Adventi hajnal zápora,
új boldog élet mámora
ó, hullj reám, ó, hullj reám!
Hozzátok el a nagy csodát
ezüst mezők, ezüst világ!

Somlyó Zoltán költő, újságíró, műfordító.

Somlyó Zoltán (született: Schwartz Zoltán) (Alsódomboru, 1882. június 22. – Újbuda, 1937. január 7.) költő, újságíró, műfordító. Somlyó György (1920-2006) költő, műfordító apja, Somlyó Bálint (1957-) filozófus, esztéta nagyapja.

Életpályája 

Szülei: Schwartz Simon és Pick Ilka voltak. Nagykanizsán végezte középiskoláit. Tanulmányai végeztével 1901-től címíró volt a Magyarország című lapnál, azután Fiuméban újságíró. 1903-1906 között katona volt. Visszatérve Budapestre a Magyar Nemzet munkatársa lett 1906-tól. 1908-ban a Nagyváradi Esti Lap és a Szabadság szerkesztőségében dolgozott. 1909-1913 között a szegedi, pécsi, szabadkai szerkesztőségekben dolgozott. 1913-tól újra Budapesten élt. 1922-től a Pesti Hírlap, 1926-1928 között a Literatura, 1928-tól a Pesti Napló munkatársa volt. 1928-tól írásaiból élt, írásait közölte az erdélyi Zsidó Jövő is.

Magánélete

1920-ban házasságot kötött Bolgár Margittal. Egy fiuk született: Somlyó György (1920-2006) költő, műfordító.

Munkássága

Hányatott élete költészetének tárgykörét, színvonalát, rendszerességét, közreadását is befolyásolta. Első versei a századvég népies-szecessziós hangján szólaltak meg, hatottak rá A Holnap költői és Reviczky Gyula. Több verse jelent meg a Nyugatban. Szellemi magányában verselt az egyedüllét magányáról és az erotikával átszőtt szerelemről. Verseit áthatotta a bohém anarchizmus és a l'art pour l'art szemlélet. A Tanácsköztársaság bukása után inkább mint műfordító szólalt meg. Fordította Charles Baudelaire, Guy de Maupassant, Voltaire, Jean-Jacques Rousseau, Gerhart Hauptmann műveit. Költészetének alaphangja a magányosság és reménytelenség érzése.

Művei

Dalok a piros kendőtől a hatcsattos cipóig (versek, 1902)
Dél van (versek, 1910)
Az átkozott költő (versek, 1911)
Sötét baldachin (versek, 1913)
Végzetes verssorok (1916)
A férfi versei (versek, 1922)
Tango Milonga hercegnő (regény, 1924)
Válogatott versek (válogatott versek, 1953)
Nyitott könyv. A titkos írás (1960)
Válogatott versei (1960, 1962)
Jajgató Felicián (válogatott versei, 1982)

Forrás: wikipedia

Az egyik legnagyobb írói hagyatékot - Somlyó Zoltán, a Nyugat első nemzedékének költője és fia, Somlyó György Kossuth-díjas költő, író, műfordító kéziratait, relikviáit, könyveit - veszi át irodalmi est és alkalmi kiállítás keretében a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) szerdán.

A cikk megjelent : 2012-03-28 -án a Magyar Múzeumok online magazinjában

Komáromi Csaba, a múzeum tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy Somlyó Zoltántól (1882-1937) több száz autográf verskézirat található, valamint levél Kosztolányi Dezsőtől. Szerepel az anyagban Somlyó Zoltán levele fiához, Györgyhöz 1931-ből.

"Somlyó Zoltán a Muraközben, Alsódomboruban született, Nagykanizsán végezte középiskoláit, majd Fiuméban (Rijeka) volt újságíró. Visszatérve Budapestre a Magyar Nemzet munkatársaként 1909-1913 között dolgozott a lap nagyváradi, szegedi, pécsi és szabadkai szerkesztőségében. 1913-tól újra Budapesten élt, állandó munkatársa volt a Pesti Hírlapnak és a Pester Lloydnak, több verse jelent meg a Nyugat folyóiratban. Műfordítóként Baudelaire, Maupassant, Voltaire, Rousseau, Gerhart Hauptmann műveit ültette át magyarra.

Fiának, Somlyó Györgynek a hagyatékában található a legrégibb ismert Devecseri Gábor-levél, Weöres Sándor költő levelei és több verse, de van Somlyó Györgynek küldött vers Jékely Zoltántól, Vas Istvántól és gyerekkori barátjától, Karinthy Ferenctől is.

Komáromi Csaba emlékeztetett rá, hogy van írás a Somlyó György-hagyatékban három irodalmi Nobel-díjastól, így Pablo Neruda chilei, Octavio Paz mexikói és Salvatore Quasimodo olasz költőtől, mindhármuk verseit fordította Somlyó György.

Különlegesség az örökségben Tristan Tzarának, a romániai születésű francia költőnek, a dadaista avantgárd művészeti mozgalom alapítójának 1948-ban egy francia nőhöz írott levele, amelyben Tzara Somlyó György munkásságát méltatja. Az örökségben találtak egy köteg levelet a magyar származású, Hans Habe néven ismertté vált Békessy János írótól, újságírótól, mert németül írt regényeit Somlyó ültette át magyar nyelvre. Sok eredeti Somlyó-vers és fordítás is van a hagyatékban, emellett jegyzetfüzet és notesz is előkerült versekkel és naplóbejegyzésekkel - jegyezte meg a főmunkatárs. Somlyó könyvtárából a PIM-be kerül 385 könyv, ebből 121-et a kötet szerzője neki dedikált.
Tizenkilenc képzőművészeti alkotás is a múzeumba került, köztük egy mellszobor a Kossuth-díjas költőről és 15 grafika, például Borsos Miklós tollrajza, Gábor Marianne, Szántó Piroska és a költőtárs, Nagy László dedikált portréja. A relikviák között van Somlyó György sálja és fából készült tolltartója is - tette hozzá Komáromi Csaba.

Somlyó György (1920-2006) fiatalon a Nyugat költői közé tartozott. Gyermekkori barátja volt Devecseri Gábor és Karinthy Ferenc. Személyes kapcsolatban állt Radnóti Miklóssal, Kosztolányi Dezsővel. 1946 novemberében (francia ösztöndíjjal) a párizsi Sorbonne-ra iratkozott be, majd a Nemzeti Színháznál volt dramaturg, később a Hunnia Filmgyár lektorátusát vezette. 1958-ban az ő szerkesztésében és előszavával jelent meg a Francia költők antológiája és Rimbaud teljes életművének első magyar kiadása. 1966-ban megalapította az Arion című, többnyelvű irodalmi almanachot, amelynek 1987-ig volt főszerkesztője. "

Kányádi Sándor : Fa az ágát földre hajtja

Kányádi Sándor : Fa az ágát földre hajtja

Fa az ágát földre hajtja,
kínálja magát az alma.

Sárgán nevet rád a körte,
lepottyan, ha nem nyúlsz érte.

Ásót, kapát fogj marokra:
leszáradt a krumpli bokra.

Ha nem ügyelsz, reggel, este,
dió koppan a fejedre.

Foszló kertjei az ősznek,
ökörnyálak kergetőznek.

Virradattól napnyugtáig
dombok hátán traktor mászik,

füstöt is vet, csoda-kéket,
s húz vagy három vetőgépet.

Augusztus 20

Magyarország nemzeti és állami ünnepe – I. István király temetésének és szentté avatásának évfordulója, Szent István király ünnepe, az Új Kenyér ünnepe, valamint 1949 és 1989 között a Magyar Népköztársaság Alkotmányának hivatalos állami ünnepe.

Tersánszky Józsi Jenő : Szemem ha behunytam

Tersánszky Józsi Jenő : Szemem ha behunytam

Most vak az este
Ködhályog úszik
Sok lámpaszemén
S szemem ha behunytam
Arcodat, alakod
Hiába kereste.
Jaj istenem
Én siró két gyerekszemem.
Már elfeled.

Most vak az este
S szemem ha behunytam
Nem látja az arcod,
A kebled, a vállad.
Nem is akarom
Most vak az este
Nem is kivánlak
Mert kedvesebb nékem tenállad
A szomoruságom.

Tersánszky Józsi Jenő : Gyere öleld meg a nyakam

Tersánszky Józsi Jenő : Gyere öleld meg a nyakam

A két karom nézd milyen kemény
Mindjárt reád uszítom őket
S a menekülést meg se kisérted
Meg se tudod,
Ha kinyujtottam két karom érted.
Hiába sírsz, hiába futsz
Megveszlek úgyis.

Vad riadót ver a szivem
A szádra, válladra, kebeledre, csipődre
A szemem farkaséhes.
Semmit nem igérek:
Máma szeretni foglak,
Holnap talán már rád se nézek
És soha többé.

A két karom nézd milyen kemény
Ma nincs még egy mint én olyan legény
Olyan gonosz s olyan kegyetlen.

Gyere öleld meg a nyakam
Mert kinyujtottam két karom érted.