Kasza Béla : Együttlét

Kasza Béla : Együttlét

Szép kebleden libben lenge, szelíd szél,
véremnek gömbölyű szerelmet ígér.


Rejtelmes rejtekét virág testednek,
égbe futó vágyát szerelmes hívednek.


Add hát kincseid, tiszta szívvel kérem,
gyönyörrel bűvölj el, sebezzél meg végleg!


Felejtsd el gátló, szemérmes tegnapod,
önfeledten szoríts, a csodát megkapod!


Madárfüttyös réten csókolom a szádat,
pipacsokkal díszítem minden porcikádat.


Óvatos duhajon beveszem csöpp bástyád,
kéjes ölelésben izzó öröm jár át.


Bőrödön napsugár, s mint egy szép mesében,
lüktető izzással eggyé válunk fényben.


Titkaid májusa forró öled egén,
önfeledt olvadással ezerszer az enyém.


Odafenn egymásban két felhő gomolyog.
Ha látja, miként ölelsz, az Isten is mosolyog.